Két fülünk van és egy szánk – ennek megfelelően használhatnánk az előbbit kétszer annyit!

 

A vezetői siker egyik abszolút „must have” készsége, kulcskompetenciája az aktív hallgatás. Példának okáért azért is, mert az egyik biztos módja a tanulásnak – a tanulásnak saját magunkról, másokról, a cégünkről és az iparágunkról egyaránt.

 

 

aktívfigyelem.png

 

A konstruktív párbeszéd fontossága több szempontból, és az életünk több területére nézve is elismert tény. A hallgatás képessége már itt is szükséges, hiszen ki beszél szívesen, pláne rendszeresen egy olyan személlyel, aki képtelen hallgatni és meghallani, amit mondunk.

 

A szervezeten belüli, a vezető és a beosztott közötti őszinte kommunikációhoz és úgy általában a két-irányú párbeszédhez is, nyitott hozzáállás és hallgatás szükséges. A hatékony vezetők vonatkozásában ez a két-irányú kommunikáció azt jelenti, hogy éppúgy tudnak hallgatni, mint visszajelzést adni/kapni.

 

Természetesen azzal együtt, hogy a vezetőnek nem feltétlen kell egyetérteni a kapott véleményekkel és visszajelzésekkel, a hallgatásból „nyerhető” információk megértésével azonban olyan értékes erőforrásokra tehet szert, amelyekre a különböző kihívások megértése és megoldása során támaszkodhat.

 

Minden vezető számos képességgel és tulajdonsággal bír, de kevés van közülük, aki mindent használ is ezek közül a gyakorlatban. Az is igaz, hogy mint nagyon sok készség, a hallgatás is megtanulható, és általa nagyon sok hiba elkerülhető.

 

Hogyan?

 

Ha egy vezető rendelkezik mások meghallgatásának képességével ÉS türelemmel, utóbbit különösen azokkal szemben, akik bírnak azokkal a készségekkel, ismeretekkel és jellemzőkkel, amelyekkel az adott vezető nem, vagy kevésbé – ilyenek lehetnek pl. a munka- és vezetőtársak -, akkor olyan információk, ötletek birtokába juthat, amelyek segíthetik őt bizonyos helyzetek kezelésében, vagy a problémák megoldásában.

Egy másik szempontból pedig egy vezető sem tud új készségeket tanulni, vagy bővíteni az ismereteit a hallgatás megfelelő szintű képessége nélkül.

 

Ezekből fakadóan az aktív hallgatás értéke és előnyei is elég magasak ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozni vele!

 

GYAKORLATI TANÁCSOK:

 

Mit csináljunk?


  • Ismerjük fel, hogy ötleteket nyerhetünk másoktól a hallgatáson keresztül.
  • Bízzunk abban, hogy másoknak is lehetnek jó ötletei.
  • Teremtsünk időt a hallgatásra.
  • Mutassunk érdeklődést arra vonatkozóan, amit mondanak nekünk.
  • Függesszük fel az ítélkezést, miközben arra koncentrálunk, hogy megértsük a másikat.
  • Ellenőrizzük a megértésünket – „jól értem, hogy azt mondod ...” –, ezzel is a másik fél tudomására hozva, hogy tényleg/pontosan meghallottuk őt (akár az általa elmondottak szó szerinti ismétlésével, akár a saját szavainkkal átfogalmazva).
  • Kövessük a másikat - ne vágjunk közbe; hagyjuk, hogy a beszélő minden „eredményről” tudjon (a megértésünkkel kapcsolatban).
  • Váljunk aktív hallgatóvá azáltal is, hogy időről-időre tisztázzuk, hogy mi az, amit megértettünk és hogy mindaz egyezik-e azzal, amit ő akart mondani.
  • Fókuszáljuk a figyelmünket az ötletekre.
  • Maradjunk nyitottak, befogadóak.
  • Ismerjük fel, - legyünk tudatosak - a másik érzéseit illetően, figyeljük a nonverbális viselkedését és hangjának jellemzőit is.
  • Elemezzük a nonverbális kommunikációját.

 

Hogyan csináljuk?


  • Kerüljük, hogy a reakcióink mellékvágányra vigyenek a másik neme, előadásmódja vagy a kulturális különbségek miatt.
  • Tegyük félre az adott személlyel való múltbéli, negatív tapasztalatok miatti negatív érzéseket.
  • Iktassuk be a hallgatásra szánt időt a napirendünkbe.
  • Dolgozzunk azon, hogy mindezt a telefonhívások ne zavarják meg, vagy más zavaró körülmény se akadályozzon, amikor találkozunk valakivel.
  • Bátorítsuk a beszélőt mosolygással, bólogatással vagy azzal, hogy azt mondjuk: „Igen, értem, folytasd!”
  • Adjunk szüneteket – ne zavarjon a csend -, hogy a beszélőnek legyen annyi ideje, amennyire szüksége van, hogy kommunikáljon.
  • Használjunk nyitott kérdéseket, mint pl. „Magyarázza el, hogy ...”, „Írja le ....”, „Mondjon többet ....”- így is bátorítva a másik felet.
  • Legyünk érzékenyek a másik ember érzelmeire. Tegyük fel a kérdést magunknak: „Miért mondja ezt? vagy „Mit jelentett ez valójában?” – ha nem tiszta, beszéljünk róla.
  • Gyakran tisztázzuk, ismételjük el a saját szavainkkal és foglaljuk össze a hallottakat, hogy biztosak legyünk abban, megértettük mind a tartalmat, mind az érzéseket.
  • Ne reagáljunk addig, amíg biztosak nem vagyunk a másik teljes megértésében.
  • Legyen minél több személyes – négyszemközti – találkozónk, hogy megalapozzuk a kapcsolatot / összhangot és megértsük mások nézőpontjait.
  • Használjunk minél több nyitott kérdést, hogy „behívjunk” részletesebb – nem egyszavas – válaszokat.
  • Figyeljünk a központi ötletekre. Vegyük ki az elénk tárt ötleteket, válasszuk külön a tényeket a feltételezésektől, az evidenciákat a véleményektől.
  • Ahelyett, hogy ítélkeznénk azon, amit a másik mondott, tisztázzuk a jelentést a saját szavainkkal való újra-fogalmazással – hogyan értelmeztük mi a gondolatait.
  • Figyeljük meg azokat az embereket, akik jól hallgatnak és kérjünk tőlük tippeket.
  • Kérjünk meg másokat, hogy jelezzék amikor úgy érzik, nem hall(gat)juk meg őket elég jól.

 

Hogyan használhatjuk még ezt a képességet?


  • Az aktív hallgatás minél szélesebb körben történő gyakorlásával, javíthatunk a kapcsolatainkon.
  • Problémamegoldást igénylő szituációkban, felgyorsíthatjuk vele a folyamatot.
  • Használhatjuk különböző közösségi helyzetekben a népszerűségünk növelésére - ha ez valakinek/valahol fontos.
  • Vállalhatunk facilitátori szerepet csoportos vitákban.
  • Kérhetünk visszajelzést a munkahelyünkön azzal kapcsolatban, hogy milyen hallgatóság vagyunk.
  • Érdemes lekövetni/lejegyezni azt is, hogy milyen ötleteket javasolnak mások.

 

Milyen eredményekre számíthatunk?


  • Jobb minőségű kapcsolatokra.
  • A másokkal való kommunikáció minőségének fejlődésére.
  • A mások által „kifejlesztett” ötletek számának növekedésére.

VEZESS, ÉS VISELKEDJ TUDATOSAN!

 

Kapcsolódó cikkek:

 

https://www.coach-mediator.hu/blog/az_elfelejtett_keszseg_amitol_jobb_vezetove_valhatsz.html

 

https://www.coach-mediator.hu/blog/mi_az_ami_azonnal_novelheti_az_erzelmi_intelligenciadat.html

 

https://www.coach-mediator.hu/blog/hogyan_lehet_vezetokent_valodi_kapcsolatot_letesiteni_a_munkavallalokkal.html

 

https://www.coach-mediator.hu/blog/a_csend_az_csodalatos.html